Összes oldalmegjelenítés

2016. február 5.

Szív ritmuszavar (aritmia), fibrilláció, ingervezetés, abláció

Különféle ritmuszavarok, lam a pitvari fibrilláció (remegés) és flutter (lebegés), valamint a PSVT  (vagy AVNRT, ami rohamszerűen jelentkező, 150 körüli szupraventrikuláris pulzus) abból adódnak, hogy a szívben létrejöttek olyan ingerkeltő gócok, amelyek nem követik a ritmust adó szinuszcsomó (mint egy nagyzenekari karmester) által vezényelt ütemet, hanem saját (kiscsoportos) ütemet használnak.

Olyan mintha egy nagyzenekarban (a karmesteri vezénylés ellenére) az egyes zenekari tagok kisebb-nagyobb csoportjai a hangszereiket más ütemben szólaltatnák meg. Hogy megmaradjon az összhang, ezeket a zenekari tagokat ki kell iktatni. Inkább kevesebben legyenek, de azok kövessék a karmester vezénylését.

Nagyon röviden ez az elve a katéterablációnak is. Jól célzott lokális égetéssel vagy fagyasztással kiirtják vagy elszigetelik azokat a kóros kis gócokat, amelyek az általuk létrehozott külön ritmussal aritmiát okoznak.  

Megjegyzem, hogy a tipikus egy gócú pitvari fluttert gyakran összekeverik a sok gócú pitvari fibrillációval. A flutter (lebegés) és a fibrilláció (remegés) között valóban sok a hasonlóság a kezelés módját illetően, és azonos az OEP finanszírozási csoportja is. A flutter tipikus percenkénti ritmusa 150-300 lebegés. A kis amplitúdójú fibrilláció  rezgésszáma ennek a duplája (300-600 rezgés/perc).

A flutter amplitúdója nagyobb, mint a fibrillációs rezgésé, ezért a flutter általában veszélyesebb ritmuszavar, mint a fibrilláció. Ugyanakkor a fibrilláció sok gócának az ablációja (kiirtása) sokkal nehezebb, időigényesebb és kevesebb sikerrel kecsegtető feladat, mint az általában egy gócú flutter ablációja, amely nagy sikerrel kecsegtető rövid műtét.


Az alábbi animációk és ábrák a szív egészséges működését, valamint pitvari flutter (lebegés) és fibrilláció (remegés) mellett a katéteres ablációt (góckiirtást) is szemléltetik.


1. ábra (animáció): A szívingerek normális haladása és EKG-ja
A szívingerek normális haladása a jobb pitvar (Right Atrium)  felső részében levő szinuszcsomó (SA node) keletkezési helyétől a pitvari-kamrai csomó (AV node) áteresztésén át a kamrák ingervezetési hálózatáig. E zseniális animáció alsó részén szinkronban látható az EKG görbe és azon a fázismenet is. 
Pacing = ütem,   Conductive = vezető,   Nonconductive = nem vezető,   Contractile = összehúzódás
Forrás: ECG Strip Identification and Evaluation by RnCeus.com 

2015. október 28.

Vörös hús rákkeltő – a WHO trükkös állításai szerint

Napi 10 dkg vörös hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát, állítja (többek között) a WHO 22 „független” szakértőből álló csoportja. Amíg nem olvastam Szendi Gábor ebben a témában is kitűnő (A vörös hús rákot okoz? Rossz kérdésre csak rossz válasz születhet című) írását, ennek a mondatnak még én is bedőltem, matekos végzettségem ellenére. Szóval, ezt a majdnem semmi vetítési alappal trükköző közlést (a %-trükköt) én is beszoptam!  

Itt ugyanis nem a rákkockázat növekedéséről van szó, hanem az arány növekedéséről. Egy odavetett % szám önmagában nem ér semmit, ha félreérthető, hogy mi a vetítési alap (mi a 100%). Az arány aránya (a százalék százaléka) a RELATÍV, nem pedig az ABSZOLÚT kockázat.

A "Napi 10 dkg vörös hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát" mondatot olvasván minden újságíró, médiafogyasztó és témában el nem merülő laikus felhasználó jogosan a valódi, vagyis az abszolút kockázatra gondol, nem pedig a majdnem semmit az az egekbe növelő trükkös relatív kockázatra. Mint mondtam, ezt a majdnem semmit óriásira feltupírozó matek trükköt én is jól beszoptam, a kitüntetéses matek diplomám ellenére. Először nagyon el is szégyelltem magam, de aztán kiadtam a mérgem e módosított változat megírásával. Egyébként, e félreérthető közlési forma miatt robbant fel az internet és a média azonnal ebben a témában. Azóta is minden csapból folyik ez a trükkös állítás.

Szendi azt is ismerteti (az egyik szakcikk alapján), hogy a sok húst fogyasztók 1,71%-nál alakult ki vastagbélrák szemben a kevés húst fogyasztók MAJDNEM SEMMI kockázatához, vagyis a 1,28%-hoz képest. Az ABSZOLÚT kockázat tehát csak 0,43%-kal nagyobb (bár ezekből a számokból 33,6% RELATÍV kockázat növekedés számítható (az 1,71/1,28 =1,336 alapján). Persze, az is kérdéses, hogy  mennyi idő alatt halnak meg (év, évtized, életfogytiglan)?
 

*******************************************************
A pénzügyesek (akik tudvalevően nagyon ügyesek!) a kamat változására százalékpont szót szokták kifejezni a Wikipédia szerint is, mondván, hogy a százalékban kifejezett adat változását azért nem célszerű százalékban kifejezni, mivel ekkor kétféleképpen is értelmezhető az eredmény. Amikor például egy 5%/év nagyságú kamat 2%-os növekedéséről beszélünk, nem egyértelmű, hogy 5,1%-ra vagy 7%-ra gondoltunk. Ugyanakkor, ha azt állítjuk, hogy az 5%-os kamat emelkedése 2 százalékpont, akkor egyértelmű, hogy 7%/év lett az új érték. Persze, a kamatlábakról szóló szerződések megkívánják a félreérthető trükkös megfogalmazások kerülését.

Az angol Wikipedia szerint: a percentage point (pp) is the unit for the arithmetic difference of two percentages, e.g. going from 40% to 44% is a 4 percentage point increase.[1] In the literature, the percentage point unit is usually either written out,[2] or abbreviated as pp, p.p. or %.[3] Consider the following hypothetical example: In 1980, 40 percent of the population smoked, and in 1990 only 30 percent smoked. One can thus say that from 1980 to 1990, the incidence of smoking decreased by 10 percentage points although smoking did not decrease by 10 percent (actually it decreased by 25 percent) – percentages indicate ratios, not differences.


Mégsem terjedt el a százalékpont szóhasználat. Alig találni olyan pontoskodó-fontoskodó szarrágó szöveget, ahol a százalék szó helyett a százalékpont kifejezést használják. Nagy sikere lehetne mostanában az olyan bankreklámnak, hogy náluk a betét után (a szokásos 1% helyett) 2%-kal magasabb kamatot fizetnek. Ki a fene gondolna arra, hogy a két százalékkal magasabb kamat itt nem 3 százalékot, hanem csak 1,01%-ot jelent (amit a reklámszöveg kétszázszorosra tupírozna fel). Szerintem, még a bíróság is a 3%-ot fogadná el igaznak akkor is, ha a hirdetésben nem a 2 százalékpont kifejezést használják, hanem csak a szokásos százalék szót. A gyakorlatban ilyennel azonban a közismerten nagyon ügyes pénzügyesek sem próbálkoznak. Ezt a förtelmesen erkölcstelen megoldást meghagyják a WHO-nak és az általuk fizetett "tudósoknak".
********************************************************

Egyébként sok mindent írtak már össze-vissza, érveltek pro és kontra a vörös és a feldolgozott húsok rákkeltő hatásáról. A témát sokan kutatták, sokszor az érintett iparágak közvetlen (nyílt) vagy közvetett (burkolt) finanszírozásával.
(Ez a terület is olyan, ahol a rangosabb folyóiratokban megjelentett írások végén kötelező nyilatkozni, hogy a szerzőknek van-e valamilyen érdekeltsége a témában, ami jelzi e témakör korrupciós kitettségét). 

Az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) általam olvasott sajtóközleménye (The International Agency for Research on Cancer (IARC): Monographs evaluate consumption of red meat and processed meat) természetesen szintén nem részletezte azt sem, hogy a 18% mennyi időre (hány évre, évtizedre stb.) vonatkozik.

De aztán Imigyen szóla (Nietzsche-i Zarathustra helyett) dr. Christopher Wild (az IARC igazgatója): Ugyanakkor, a vörös hús értékes tápanyag is. Majd tanácsolja, hogy étkezési ajánlást kiadó minden kormány és egészségügyi intézmény először mérlegelje,  vesse össze az előnyöket és a hátrányokat és csak utána fogalmazzon meg ajánlásokat. Magyarul, nem adtak még ajánlást sem!  Mily idők, mily erkölcsök!
*******************************************************

Szendi ironikus hangvételű (de nagyon mélyenszántó, zseniális) írását olvasva a hasonló WHO trükkök garmadáján mosolyoghatunk (kínunkban). Élvezet benne elmerülni.

A vörös húsokra azonban mostanában rájár a rúd. Már régebben is állították (mások), hogy a vörös hús fogyasztása magas karnitin szinthez vezethet, az pedig a TMAO (trimetilamin-N-oxid) felhalmozódását, az erek eltömítődését és szívrohamot okozhat. E blog olvasóinak a probléma nem igazán új. Az "L-karnitin ér-elmeszesítő szívgyilkos (is lehet)" című bejegyzésemben már több mint 2 éve írtam a vörös hús, és az L-karnitin problémájáról.

Az amerikai tudósok 2500 páciensnél vizsgálták a szívproblémák szempontjából vizsgálták meg a vörös húsokban levő karnitin hatását, s úgy találták, hogy a sok vörös hús fogyasztása magas karnitin szinthez, az pedig a TMAO (trimetilamin-N-oxid) felhalmozódásához vezethet. Mindez pedig az erek eltömítődését, s végül szívrohamot okozhat. Idéztem egy igen szellemes, drámai ábrázolást is, amint azt az alábbi ábra mutatja:
 
Képszöveg: "Amerikai kutatók a vörös hús egy olyan kémiai összetevőjét tudták kimutatni, ami megmagyarázhatja, hogy a szalonna vagy a steak miért káros a szívre. A Nature Medicine-ben publikált tanulmány szerint a vörös húsban található karnitin bomlásnak indul a belekben.

A karnitin bomlása olyan eseménysort indít el, ami a koleszterinszint megnövekedéséhez vezet, ami viszont szívproblémákat okozhat. A dietetikusok szerint egészségügyi kockázatokkal járhat, ha az emberek karnitin tartalmú ételeket és étrend-kiegészítőket fogyasztanak."
Forrás: Tihanyi András (a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietétika szakán végző dietetikus) http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2013/04/09/friss_l-karnitin_es_regi_lecitin_kutatas_mind_meghalunk.cikke.

Minderről az "L-karnitin ér-elmeszesítő szívgyilkos (is lehet)" című bejegyzésemben jóval többet olvashatunk...

2015. június 24.

Mihalik Péter dr: Időskori PROSZTATA bántalmak

FÉRFITÁRSAIM, 60 ÉV FELETTIEK! 
A luciferi átok
Ha már 60 vagy, esetleg el is múltál 60 
Később eldurvulhat a luciferi átok 
Rövid tájékoztatás
PSA valódi szűrésre nem alkalmas
Prosztatarák is Lucifer műve
Némi alapvető anatómia 
Ha a PSA normális 
A gyógyszerek, ha a PSA normális
TUR (transzuretrális rezekció) műtét
A prosztatektómia (a mirigy eltávolítása) 
Ha a PSA magas és a szövettan pozitív 
Tudni kéne, hogy tényleg van-e daganat
Ha a szövettan „pozitív”
Elég rémisztő a kép, kedves férfi társaim
Az alapkérdés: Műtéttel vagy nélküle? 
Katéterrel éljek? Miért ne! 
Mérlegeljük az alternatívákat
Itt vagyok például én is 
URO-KATÉTERREL ÉLNI 
Vizeletgyűjtő zsákok 
Vizeletgyűjtő zsákok rögzítése
Katéterdugó vagy csap? 
Uro-katéter és csere 
Fertőzés és fertőtlenítés
A szilikonnal bevont gumikatéter előnyösebb, mint szilikonból való 
Vegyes gyakorlati megoldások 
Mivel kis váladékozás lehetséges, erre fel kell készülni
Egyebek 
Ha nem katéter és nem műtét, akkor mit kínál még az orvoslás?

2014. szeptember 8.

FOLSAV helyett FOLÁT kell nekem és a nép felének az MTHFR mutációja miatt

A sztori röviden: Ráfáztam, mert UMFÁztam

Némi vigasz számomra, hogy (az inaktív folsav magas vérszintje miatt) sokan mások is UMFÁznak. Mintegy 50% valószínűséggel Te is, Kedves Olvasó. Ha pedig MTHFR génhibás homozigóta vagy (mint én), akkor a gyermekeid szintén érintettek (100% valószínűséggel). Bár az MTHFR génhiba főleg a terhesség és a meddőség témakörében közismert, ebben én is súlyosan érintett vagyok már a magzati korom óta, amidőn még a várandós kismamák számára nem volt forgalomban olyan magzatvédő vitamin, amelynek szedése a terhesség első trimeszterében (az első 12 hét során) nagyon fontos (lett volna) a magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére. Az alábbiak majd részletezik az okokat és más összefüggéseket is.
   
Kicsit bővebben: 
Amikor régebben sok folsavat szedtem, de folát étrend-kiegészítőt még nem (csak a napi ételekben volt valamennyi folát), akkoriban (a laborleletek szerint is) jelentős volt a  véremben változatlan formában felhalmozódó inaktív folsav (vagyis az UMFA, angol szakkifejezéssel: az Un-Modified [vagy Un-Metabolised] Folic Acid). Az utóbbi időkben a Best Multiple vitamin-mineral komplex szedésével sokat fogyasztottam metiles folátot és B12-vitamint, de folsavat egyáltalán nem. Ekkor a véremben lett elég folát, aminek az egyik (kiugró) jele az volt, hogy a B12 vérszintje a felső határ 26-szorosa lett, ami csodásan (kb. harmadára) levitte a homocisztein szintjét.

B1. ábra (bevezetésként) nagyon leegyszerűsítve mutatja be a témakör alapvető fogalmait és összefüggéseit - jelezve a (természetben elő sem forduló szintetikus étrendkiegészítő) folsav felszívódási folyamatát is. Folsav hátránya, hogy (különösen MTFR génhiba esetén) felhalmozódik a vérben, mert lassan alakul át a méregtelenítő májban. A (bizonyos ételekben és étrend-kiegészítőkben található) folát felszívódása viszont jóval egyszerűbb és hatékonyabb (nincs felhalmozódás a vérben és nem kell hozzá a máj  méregtelenítése sem). 

A folsavnak a foláttá való átalakulását is segítő MTHFR enzimfehérje  fontos biokatalizátor és meghajtó erő a folát ciklusban, amely pedig a (sejtek osztódásában és megújulásában alapvető) metiláció egyik előkészítője, valamint a metionin-homocisztein ciklushoz a metilált folát szállítója.

B1. ábra: Az alapvető összefüggések


B2. ábra egy kissé tovább részletezi az alapvető hatóanyagokat és folyamatokat kiegészítő egyéb biokémiai anyagokat, valamint az azokkal kapcsolatos folyamatokat és hatásokat is. Az itt bemutatott újabb hatóanyagok a B2-B6-B12 vitaminok (amelyek szedése főleg e folyamatokban feltűnő szerepük miatt fontos). Ezen az ábrán űjabb anyag a DHFR (=di-hidrofolát reduktáz) enzim is, amelynek a folsav átalakításában nagy szerepe van. Kiemelhető még az MS (=metionin szintáz) enzim, amely a metionin bioszintézisében vesz részt és a B12 vitamin mellett a folát és a metilációs ciklusok közötti transzport létrehozója.

B2. ábra: Folát-metionin ciklusok részletei és kiegészítő hatóanyagai



...és hosszabban: 
Én az MTHFR gén C677T jelű mutációja miatt homozigóta mutáns lettem, ami azt jelenti, hogy anyám és apám is érintett volt és azok lettek a gyermekeim is. Ez a mutáció nálam háromféle magzatfejlődési rendellenességet okozott (később részletezem, hogy miket). Ma is állandóan ható következménye pedig az, hogy nálam az MTHFR enzim gyenge minőségű, mondhatnám selejtes, ezért  jóval rosszabb hatásfokkal megy végbe a homocisztein lebontása és a metiláció, mert azokhoz (közvetve) MTHFR enzim kell, amint azt az B3. ábra itt is felvillantja. 

B3. ábra főszereplője metionin, amelynek a fő funkciója a metiláció. Mellékesen azonban cisztein (és glutation) aminosavak is keletkeznek a veszélyes homocisztein köztes termék révén. A homociszteinnel addig nincs semmi baj, amíg nem halmozódik fel belőle túl sok. Egészséges emberekben azért nincs felhalmozódás, mert 1.) a B6-vitaminnal segített tovább feldolgozás (hulladékfeldolgozás) formájában cisztein lesz belőle. 2.) a reciklálása során (az MTHFR enzim és a folát segítségével) a homocisztein visszaalakul metioninná és mehet be újra a metiláció folyamatába.

B3. ábra: Metiláció és a homocisztein veszélyes fölöslegének az eltávolítása
1.) tovább feldolgozás és 2.) reciklálás révén
 
Megjegyzés:
PETRIK László kitűnő megfigyelései és a pontatlanságra vonatkozó észrevételei hatására 2016 júliusában javított ábra
amely az MTHFR helyét pontosítja és a folsav anyagcseréjében a máj szerepét is megjelöli. 

Ezek az ábrák az első ránézésre nehezen tekinthetők át (mint a folyamatábrák többsége), de a továbbiakban   a részfolyamatok külön-külön való bemutatásával ezekről még részletesen is lesz majd szó.

 

Sokan mások is UMFÁznak

01. tábla         

A 01. tábla szemlélteti, hogy az MTHFR gén mutációja (polimorfizmusa) a világ népességének az 50%-ában megtalálható. Magyarországon pedig még ennél is nagyobb az arányt (56,3%-ot) mértek. Az MTHFR mutánsok nagyobb része heterozigóta, akiknél az MTHFR enzimfehérje aktivitásának a 60%-a még megmarad.

Ez az írás általában a köznapibb mutáció szót használja a tudományosabb polimorfizmus helyett is. Egyébként a mutáció az egyedi, a polimorfizmus pedig az elterjedt genetikai eltérés  (mint amilyen az MTHFR C677T genetikai hiba is).

Számszerűséget tekintve, a homozigóták is elég sokan vannak (a világon kb. 700 millióan, Magyarországon pedig kb. 1,1 millióan), akiknél az MTHFR enzimfehérje biokatalitikus aktivitásából csak 30% marad meg. Van olyan 2014. évi frissítésű cikk is, amely szerint a homozigótáknál az enzim aktivitása 10-20%-ra csökken le.

Ezek a hatásfokcsökkenések mutatják, hogy a hibás enzim sem teljesen működésképtelen. A szerepe nem olyan mint a mechanikában mindig teljesen kinyitó vagy bezáró, "kapuzó" szelepé. Az enzim szerepe inkább a súrlódás csökkentő olajozáshoz hasonló, amely a "molekuláris gépezet" futását többé-kevésbé gyorsítja (a hiánya pedig lassítja).

Az MTHFR enzim, mint fontos biokatalizátor kell a metiláció alapvető élettani folyamatához, amely a bennünket alkotó mintegy 100 ezer milliárd sejtben állandóan folyik. Folytatva a olajozás hasonlatát, az MTHFR enzim milliárdnyi helyen olajozza a metiláció molekuláris gépezetét. A rossz olajozás (hibás MTHFR gén és enzim) esetén a metiláció mechanizmusa lelassul és ez számos hasznos sejtfunkció (például a méregtelenítés) lelassulásához is vezet. Az MTHFR enzimaktivitásnak az MTHFR génhiba miatti lecsökkenése a homozigótákat súlyosan veszélyezteti. A nagyon veszélyeztetett milliók közé tartozom én is. Ennyi ember már alapíthatna valamiféle érdekvédelmi szervezetet és rendezhetne világkongresszusokat is. Volna miről beszélni!

Így tehát világszerte sokan UMFÁznak, ha/mert sok folsavat szednek az MTHFR génhibából adódó kockázatok csökkentésére (is). Ez pedig így van a fejlett világ népességének jelentős része esetén, de különösen azokban az országokban, ahol kötelezővé tették az élelmiszerek folsavval (és nem foláttal!) való dúsítását.

Bár már 2011 óta tudom, hogy az MTHFR C677T homozigóta génhibám van, és az óta tanulmányozom is e témakört, de folsav helyett folátot csak nemrégen kezdtem el szedni azáltal, hogy a Best B Complex étrend-kiegészítőt használtam az előzőleg szedett folsavas B-vitamin komplex helyett. Csodák csodájára, 3 hét után az előző évek (10,8 μmol/L) átlagának csaknem a felére (6,3 μmol/L) csökkent a homocisztein vérszintem. 

A következő mérési eredmény már nem adott ilyen jó eredményt (valószínűleg a hörghurutom akut fellángolása miatt), de egy későbbi mérés során (2014.02.02.-én) a B12 vérszintje minden képzeletet felülmúlóan 17.700 pmol/L értékre ment fel, vagyis a normál tartomány 675 pmol/L  felső határának több, mint 26-szorosára! A homocisztein pedig a hihetetlenül alacsony 3,4 μmol/L lett, amely lepipálja még a nemi érés, vagyis a pubertás előtti (szokásosan alacsony) értékeket is.

B12-vitamin e nagy vérszintje számomra elég ijesztő volt, mert szakirodalom szerint a vese vagy a máj problémájára, sőt rosszindulatú betegségre is utalhatott volna. 

A leleteimet megmutattam dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvosnak, aki a B12-vitaminnal és a homociszteinnel kapcsolatos összefüggések legjobb hazai ismerője és szakértője. Dr. Bezzegh Attila azt mondta, hogy nem betegség okozta a nagy emelkedést, hanem a nagy adagban szedett  B12, aminek azonban nincs semmi hátránya a tudomány mai állása szerint. Szüneteltetés esetén  majd lecseng ez a nagy tranziens emelkedés (a későbbiek majd  részletezik, hogy mindenben igaza volt).  

Szerinte a homocisztein alacsony szintje viszont éppen azt jelzi, hogy a B12 szintje nemcsak a vérben nőtt meg, hanem feltehetően a szövetekben is, ahol nagy szükség van rá, különösen a homozigóta MTHFR génhibával élők (túlélők) számára.

Hernyó nem pillangó, a folsav nem folát! Szakszerűbben:

A folsav és a folát megkülönböztetésének a nagy fontosságára a lényeget mindig zseniálisan meglátó és feltáró Szendi Gábor (az Új vitaminforradalom című könyvét e témakörben kiegészítő) írása és fordítása döbbentett rá, amelyek nemrég jelentek meg. Köszönet érte!
**************************************************************************************
Az UMFA a változatlanul a vérben maradó folsav (Un-Modified [vagy Un-Metabolised] Folic Acid) angol kifejezésből képzett beszó. Az UMFA hasonló problémát okozhat, mint a cukor vagy koleszterin magas vérszintje (felhalmozódása a vérben)  amikor is az értékes folát tápanyag (egy része) elakad útközben a véráramban, és nem jut el a szövetekbe, ahol pedig nagyon kellene. A vérben maradó folsav (UMFA) szintjének a növekedéséhez pedig elsősorban az MTHFR mindkét szülőtől megkapott (homozigóta) mutációja vezet, de kisebb mértékben ok lehet az egyik szülőtől kapott heterozigóta mutáció is.
02. ábra: Saját készítésű MTHFR logó     
A nehezen megjegyezhető (én már betéve tudom) MTHFR betűszó használata is bevett szokás ebben a témakörben, amely egyébként a Metil-Tetra-Hidro-Folát-Reduktáz enzim nevének a betűszavas rövidítése. Az enzim (amely egy biokatalizátor) angol neve: methylenetetrahydrofolate reductase. Ezt nevet (betűszavas jelölést) viseli ezt a folát-redukáló enzimet kódoló gén is. Úgy néz ki, hogy a jövőben ezt szörnyű betűszót millióknak kell megtanulniuk. 

Vannak már MTHFR logók és jelszavak is. Egy kissé a saját sorsomra is utalva, készítettem egy magyar nyelvű logót is, amelyet a 02. ábra mutat. A témának a Facebook-on is van már helye Mthfr Support néven. Van, aki büszkén írja:  So, I am a bad MTHFR and I am proud of it  [MTHFR génhibás vagyok, és arra büszke]. A fejlett nyugati országokban már indul a big MTHFR business, aminek az alapját az képezi, hogy heterozigótaként százmilliók érintettek valamennyire, homozigótaként pedig tízmilliók veszélyeztettek súlyosan.

A nehezen megjegyezhető betűszón kívül az is zavaró, hogy itt két dolognak, vagyis az MTHFR enzimfehérjének és az MTHFR génnek ugyanaz a neve, ami a két különböző fogalom keveredését okozhatja. A kettő úgy kapcsolódik, hogy az MTHFR gén az MTHFR enzimfehérje kódoló "tervrajza" és ha a genetikai tervrajz (a DNS lánc) hibás, akkor a hiba az MTHFR fehérje aminosavláncába is bekerül. E determináló hatás alapján kapta a gén az általa kódolt fehérje nevét.  

A rend kedvéért megemlítem, bár nekünk (laikusoknak) nem sokat mond, hogy az MTHFR gén pontosabban a sejtmagon belül levő 1. kromoszóma rövid karjának a 36.3 régiójában, az érintett DNS szakasz 677. bázishelyén van. Innen a gén nevében a 677 szám. Ez szám van a C677T génmutáció jelében is, ahol a végén álló T betű mutációra utal, pontosabban arra, hogy a normálisan ott levő C-jelű citozin helyére a T-jelű timin került. E génhiba pedig MTHFR enzimfehérje előállítását úgy kódolja, hogy abban a normálisan ott (a polimerlánc-szálszerkezet 222 jelű helyén) levő alanin aminosav helyébe a valin aminosav kerül (jele: Ala222Val). Ez az enzimhiba okozza azután az összes olyan bonyodalmat is, amelyekről a továbbiakban részletesebben is szó esik, ábrákkal is szemléltetve.

Az MTHFR enzimfehérje és a kofaktorai (többek közt a folát és a B12-vitamin) nagy szerepet játszanak a metiláció alapvető sejtélettani folyamatában, és ennek révén
1.) a testi növekedésben és az idegek fejlődésében, különösen az embrió, magzat és (kis) gyermek esetén;
2.) a sejtek, de különösen a vérsejtek folytonos osztódásában képződésében és megújulásában, minden életkorban;
3.) a homocisztein (mérgezés) megelőzésében vagy megszüntetésében, szintén minden életkorban.

Az MTHFR génmutáció miatt a szervezet a vérbe kerülő folsavat rossz hatásfokkal és elégtelen mennyiségben alakítja át foláttá, pedig a szervezet csak a folátot tudja hasznosítani, a folsavat nem. A vérben rekedt inaktív folsav (UMFA) miatt egyrészt foláthiány keletkezik a testünk szerveiben és a szöveteiben, másrészt  negatívan befolyásolja a folát anyagcseréjét, harmadrészt elfedheti a B12 hiányt és az amiatt bekövetkező megaloblasztos vérszegénységet, negyedrészt megakadályozhatja az immunrendszer részét képező ölősejteket abban, hogy elpusztítsák a kontroll nélkül növő ("féke veszett" növekedésű, rákos) sejteket.

A test szerte kevés folát viszont magzatfejlődési (velőcsőzáródási, koponyazáródási) rendellenességekhez vezethet. Nálam (még magzati koromban) aortaszűkületet, szívbillentyű-eltérést és hörgőszűkületet okozott. 

A foláthiány megnöveli az idegbetegségek (köztük autizmus), a vérképzési zavarok (vérszegénység) kockázatát is. Később pedig a homocisztein magas szintjét okozhatja, aminek a káros következményei az érelmeszesedés folyamatát erősítik. Mindezek hosszú távon tovagyűrűző hatásai egy sor civilizációs betegség kialakulását idézik elő.   
03. ábra                                       
A természetben nem létező szintetikus folsav csak egy elő-anyag (provitamin, elővitamin, vitamer) a létfontosságú folát előállításához. A 03. ábra szemlélteti, hogy a folsavból csak 4 lépéses anyagcsere révén lesz folát, - ha egyáltalán lesz.

Felháborító, hogy  MÉG JELENLEG IS milyen magas szakmai szinteken veszik azonosnak a folsavat és a folátot, ahogy tették azt évtizedeken át. Pedig a folsav  csak „ígéret”, mint a hernyó a lepke esetén, amint arra az ábra jobboldala utal Robin Schmidt szép (caterpillar-butterfly című) képe nyomán. A hernyóból ugyan lehet pillangó, de csak akkor, ha közben egy madár fel nem falja, vagy a fagy meg nem öli stb. 
A tyúktojás sem kiscsirke, és nem is lesz, ha közben tojásrántotta készül belőle. A különbséget mutatja az is, hogy a hernyó nem tud repülni, a tojás pedig nem tud csipegni. Ezeket összemosni nagy butaság. Ahogy a szólás mondja, összekeverik a szezont a fazonnal (vagy a jópofa mondással szólva: összekeverik a kecsesen ingó fecskét a recsegve ɸingó kecskével). A folát (születési nevén: Wills factor) megnevezésére az EU-ban a B9-vitamin, Franciaországban a B11-vitamin szolgál, míg mások M-vitamin nevet is ajánlják. Az elnevezési zűrzavar inkább nő, mint csökken (hiszen még B4-vitamin, Bc-vitamin, folacin, inozitol néven is emlegetik).
 Az elnevezési zűrzavarba belekeveredett az FDA is (az USA nagy hatalmú gyógyszer-engedélyező hivatala), amelynek lépései ezen a kényes területen olyan otrombák, mint az elefánté a porcelánboltban. A bohózatba illő ügy kapcsán egy tiltakozásra felszólító felhívás jelent meg 2014 márciusában Urgent Action Alert! Breaking News: FDA’s Sneak Attempt to Ban Another B Vitamin [Felhívás Sürgős Akcióra! Rendkívüli Közlemény: Az FDA alattomos kísérlete egy másik B-vitamin betiltására] címmel amiatt, hogy az FDA egyik tervezete az étrend kiegészítő termékek címkéin tiltja a folát név használatát, amelyekre ezután csak a folsav név kerülhet.
Ez a blogbejegyzés elsősorban a folsav és a folát neveket használja, de éles megkülönböztetést tesz a kettő között. A 03. ábra legalján a folát B9-vitamin, az 5-MTHF és hosszú kémiai néven [(6S)-5-methylenetetrahydrofolate] is szerepel. Doctor's Best pedig az MTHF rövidítést használja a Fully Active Folate leírásában (az 5-előtagot is elhagyva). Mind a négy név vagy jelölés a folátnak a szervezetben aktív, "igazi" formájára utal. 

Ebben az írásban a folát szó, mindig erre szervezetben aktív, hatékony változatnak a neve. Ha a folátot egyszerűen csak MTHF betűszóval jelölnénk, akkor a  folát=MTHF azonosság elfogadásával az MTHFR gén és enzim az MTHF-R  (folát-R) jelölést is kaphatná. De akár még a könnyebben megjegyezhető folátredukciós gén és enzim kifejezést is használhatnánk. Sőt, mi több, további névegyszerűsítéssel a folátgén és a folátenzim neveket lehetne használni, mivel ebben a témában úgyis minden a folátról szól. Ebben a blogban néhányszor ezt meg is teszem, hátha elterjednének ezek az egyszerű nevek.

A folsav és a folát összekeverését az is segítette, hogy a kémiailag stabil folátot évtizedekig nem tudták előállítani. ezért a megkülönböztetés inkább csak elvi finomkodás volt. Amikor néhány a stabil változat már előállítható lett,  beindult a a folát étrend-kiegészítőként való gyártása is, amire a 04. ábra három példát is mutat az iherb webáruház képei felhasználásával.

A Best Folate az olasz Gnosis Spa cég Quatrefolic® márkanevű 4. generációs hatóanyagát tartalmazza (amely a folát glukózamin sója). A 4. generációs szintre utal a márkanévben a francia quatre (= négy) szó. Ugyanez a hatóanyag van a Best B Complex termékben is (az e témában szintén nagyon fontos B12-vitamin jól felszívódó és hasznosuló metilált változatban). Hazánkban most már mind a három terméket forgalmazza a vitaminbolt.eu webáruház.

04. ábra: Étrend-kiegészítők a Gnosis cég Quatrefolic® hatóanyagával  és a forgalmazó Doktor's Best cég vezetője 

Az MTHFR génhiba tekintetében az emberiség egyik felét jelentő érintettek (de különösen a globálisan 700 millió és a magyar 1,1 millió homozigóta) számára szerintem a Best Multiple minden csúcsot megdöntő korszerű termék, amely 4. generációs folát pótlás Quatrefolic® hatóanyagát egy mineral+vitamin komplexbe építve szerepelteti. E komplex étrend-kiegészítő engem teljesen lenyűgöz. Ennél jobb étrend-kiegészítőt elképzelni sem tudok számomra és az emberiség MTHFR génhibás fele számára. E termék százmilliók életét mentené vagy javítaná jelentősen meg, ha például néhány drága fegyver helyett ezzel látnák a világ lakosságát. Ilyen tökéleteset az istenek is csak jókedvükben alkotnak. Ebben az esetben azonban az "Alkotó" a Ken Halvorsrude  által alapított és vezetett cég, amelynek a neve magyarra "a doktor szerint a legjobb" kifejezéssel fordítható. Itt azonban a doktor szón elsősorban nem a ortodox protokollok szerint praktizáló orvosokat kell érteni, hanem inkább a témakör (doktori fokozatú) kutatóit.

A külföldi honlapok (például az iherb webáruház) ajánlatait, valamint a szállítási költség, a banki pénzutalás, a 27% ÁFA és a 10% vám tételeit figyelembe véve, e termék beszerzési költsége magánimport esetén 10eFt körülire tehető. A komponenseket végignézve, szerintem ez nem sok, hiszen ez termék egy jó néhány más étrend kiegészítő szedését is kiváltja. A kitűnő minőség pedig a ráadás.Úgy saccolom, hogy ez a termék még olcsóbb is azok számára, akik amúgy is szedik az ebben található étrend kiegészítők nagy részét (mint például a mi családunk is). Akik pedig még nem szedik, azokat majd kiszelektálja az evolúció, és utána már csak mi maradunk meg -:).  

Ezt a terméket itthon senki sem forgalmazta, de a valódi innovációkra és minőségre különösen érzékenyen figyelő vitaminbolt.eu webáruház napjainkban  (2014.10.31 körül) elkezdte a forgalmazását, amit (az előrendelés lehetőségével élve) mindjárt ki is használtam.